A számítógépek alkalmazása jelentős szerepet játszik napjainkban. Segítségével adatokat vagyunk képesek átalakítani információvá, majd az ezáltal nyert tudást felhasználjuk a mindennapi életünkben és a munkában egyaránt. A KSH adatai szerint 2017-ben az infokommunikációs szektorban működő magyar kis- és középvállalkozások száma 28%-kal volt több, mint 2013-ban. (Központi Statisztikai Hivatal)
Ez a jelentős növekedés a monitor előtt dolgozó munkavállalók számának növekedését és a vele járó szemészeti panaszok számának emelkedését okozta. A legnagyobb veszélynek ugyanis a képernyős munkakörben dolgozók vannak kitéve, akik akár napi 8-10 órában a monitor előtt ülnek.
Képernyős munkakör
A képernyős munkakör „olyan munkakör, amely a munkavállaló munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli” (50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet). Az állandó közelre fókuszálás nagy mértékben leterheli a szemet és az idegrendszert aminek súlyos következményei lehetnek.
Az angol szakirodalomban Computer Vision Syndrome néven emlegetett diagnózist bizonyos értelemben a XXI. század egyik „népbetegségének” tekinthetjük. Csaknem minden második monitoros munkavégző tapasztalta már a vele járó tünetek valamelyikét, amelyek komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
Leggyakoribb panaszok:
- Szemszárazság
- Homályos látás
- Nyak- és ízületi fájdalmak
- Fejfájás
- Égő-, viszkető érzés a szemben
Hogyan védekezhetünk?
1. Előzzük meg a bajt
Legjobb védekezés a megelőzés! Munka közben tartsunk rendszeres szüneteket. Amennyiben ez nem lehetséges a feszített tempójú munkabeosztás miatt, alkalmazzuk a 20-20-20-as szabályt, azaz 20 perc közeli munka után fókuszáljunk legalább 20 másodpercig egy 20 láb (6 méter) távolságú tárgyra. Ez lehet az iroda túlsó fele, vagy akár az ablakon is kinézhetünk erre az időtartamra.
A gyakori szünetek mellett mindenképpen törekedni kell a kényelmes munkakörnyezet kialakítására. Egy kényelmetlen szék miatti helytelen testtartás sok ízületi gondot okozhat.Kutatások alátámasztották, hogy a túl magasra helyezett monitort nézők szeme pislogáskor nem csukódik le teljesen, ami a szemük nedvesítésére szolgáló könnyfilm rossz minőségéhez, ezáltal a szem szárazságához vezet. A helyes monitorpozíció szemmagasságban van!
2. Kékfény elleni védelem
Káros-e a monitor kék fénye? A válasz igen is, meg nem is. A kék fény monitor által kibocsájtott tartománya normál körülmények között a napfényben is megtalálható, például az ég színét is a légkörből visszaverődő kék fények miatt látjuk kéknek. Nappal ez élénkítő hatással van ránk azáltal, hogy gátolja a melatonin nevű alvásért felelős hormon termelődését, éjszaka viszont ennek a hormonnak a megemelkedése miatt érezzük magunkat álmosnak. Azoknál akik az esti órákban rendszeresen használnak laptopot vagy telefont, sokkal gyakrabban előfordulnak alvási nehézségek, tehát ebből a szempontból károsak.
Védekezésképp használhatunk okoseszközökre letölthető alkalmazásokat, mint például a F.lux (android) vagy a Night Shift (iOS), amivel csökkenthető a képernyő kék fény kibocsájtása. Ezek ingyenes kiegészítők és használatuk ajánlott, viszont nem nyújtanak száz százalékos védelmet, ugyanis a kék fény nem csak a monitorból érkezik szemünkbe, hanem a környezeti megvilágításból is – például az irodákban nagyon jellemző neoncsövekből, vagy akár otthon is az energiatakarékos izzóknak köszönhetően. Ezeket a köznyelvben “hideg” fényeknek nevezzük, színhőmérsékletük 4100-6500K (Kelvin). Jobb megvilágítást tesznek lehetővé, ezért is szeretik alkalmazni munkahelyeken. Hátránya, hogy kék fény túlsúlya miatt, az említett alvásért felelős melatonin termelést gátolja.
A minket körülvevő káros fényektől maximális védelmet csak a kékfény szűrő szemüvegek jelentenek, amik a monitorból és a környezeti háttérvilágításból egyaránt érkező fényeket is blokkolják. Csökkentik a tükröződést, ezáltal a zavaró csillogások is megszűnnek, könnyítve a fókuszálást. Ha naponta 4 óránál többet végzel képernyő előtti munkát, a munkáltatónak köteles gondoskodnia a 2 évente végzendő szemvizsgálatról és a munkavégzéshez szükséges “éleslátást biztosító szemüvegről”. A szemüvegre nyújtott támogatás összege cégenként változhat, így javasoljuk, hogy ha szeretnéd igénybe venni a támogatást, mindenképpen vedd fel a kapcsolatot a céged HR osztályával. Szükség esetén pedig hivatkozz az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletre.
3. Rendszeres kontrollvizsgálat
Végül, de nem utolsó sorban pár szót a rendszeres látásellenőrzésről, ugyanis a számítógépet használók panaszainak hátterében az esetek döntő többségében valamilyen fénytörési hiba áll. Mindez úgy is jelen lehet, hogy nem jár látásromlással, például egy látásvizsgálaton a táblán akár az összes jelet végig tudod olvasni. Így nagyon könnyen átcsúszhatsz egy rutinszerű szemvizsgálaton, anélkül, hogy kiderülne a szemüveg szükségessége számodra.
Pedig kellemetlen panaszokat okozhat a szem ilyen módon való megerőltetése. Ezek közé tartozik a rendszeres fejfájás, fáradtság, kimerültség érzése, a szem vörössége és fájdalma. Régebb óta fennálló esetben homályos látás is előfordulhat, illetve nagyon jellemző, ha fiatal korban, 30-35 éves kor alatt olvasási nehézség jelentkezik. A tünetek gyakran önállóan is jelen lehetnek és összefüggésben állnak a képernyő előtt töltött idővel.